Exhibitions Archív - Apollo Gallery

Exhibitions

A PLACES című kiállítás arra hívja a látogatót, hogy kilépjen a mindennapok felgyorsult ritmusából, és időt adjon a látásnak. Makra festményei a lassú, elmélyült szemlélés során fokozatosan tárják fel gazdag rétegzettségüket, miközben a néző személyes emlékeinek, érzéseinek és gondolatainak rezonanciaterévé válnak. Ebben a különleges találkozásban a műalkotás az önmagunkra ismerés lehetőségét hordozza. Ahogyan a művész a kiállításhoz írt gondolataiban megfogalmazza: amit egy műalkotásban keresünk, gyakran nem más, mint az a hely önmagunkban, amelyet elveszítettünk a világ zajában.
A francia ensemble egyszerre jelölhet egy együttest, egy egésszé rendeződő csoportot, és az együttlét gondolatát is. Az együttes egésszé rendeződést feltételez, azt az érzékelést, amikor a különálló elemek egymáshoz viszonyítva, közös rendszer részeként válnak láthatóvá. Az együttlét ennél korábban kezdődik. Nem szükséges hozzá egység, azonosság vagy akár tudatos kapcsolat sem. Már a puszta jelenlét is létrehozza a viszonyt. Az ENSEMBLE című kiállítás tizenhat, különböző háttérből és alkotói tapasztalatból érkező művész munkáin keresztül ezt az egymás mellett és egymással való létezést vizsgálja.
Oláh Norbert Ex Machina című kiállítása ebben a furcsán ismerős jelenben játszódik. Festményein budapesti utcák, lakások és urbánus terek jelennek meg, bennük a kulturális élet ismert szereplőivel és olyan robotokkal, amelyek formavilága már ma is létező gépekből indul ki
E tárlat egy olyan személyes válogatás, amely az elmúlt időszak találkozásaiból, kiállításaiból és művészi kapcsolódásaiból épül fel. A bemutatott alkotások egy közös érzékenység köré rendeződnek, és azt a kérdést járják körül, hogyan lehet ma a művészeten keresztül őszintén, rétegzetten és emberien beszélni arról, ami bennünk történik.
A Lust for Life ebből az átmeneti állapotból bontakozik ki. A test időbeli tapasztalatáról szól: arról, hogyan képződik és bomlik fel a forma a szemérmesség, a kitárulkozás és az erő határain. Kertész Attila, Szenteleki Gábor és Gáspár Szilárd munkái három különböző irányból közelítik meg ezt az instabilitást.
Az „Ön itt áll” cím a térképek jól ismert jelölését idézi: azt a pontot, ahol a néző saját helyzetére ismer a rendszerben - és ahol az is világossá válik, hogy a megfigyelő maga is része annak. 
A 4 Italian Contemporary Artist című kiállítás egészének alapmotívuma: annak a párbeszédnek a megnevezése, amely Luca Missoni, Pietro Pirelli, Silvio Monti és Véronique Perrard Monzini művei között kibontakozik.
A kiállítás címe - Amit megőrzünk, amit továbbadunk - erre a kettősségre utal. Arra a feszültségre, amely minden alkotói folyamat alapja: a megtartás és az elengedés, az emlékezés és az újrakezdés egyidejűségére. A művészet ebben az értelemben nem válaszok rendszere, hanem egy folyton újra megnyíló kérdés. Hogyan lehet egyszerre hűnek maradni ahhoz, amit kaptunk, és mégis felelősséget vállalni azért, ami belőlünk válik láthatóvá.