Gresa Márton - Apollo Gallery

GRESA Márton

1993, Pápa, HU


Gresa Márton festészete a 21. századi vizuális kultúra labirintusában keres utat: egyszerre kutatja a festészet médiumát és reflektál annak létjogosultságára egy olyan korban, ahol az eredetiség helyét a másolatok, a jelentés helyét az algoritmusok, a valóságét pedig a szimulációk vették át. Művészete a vizuális tartalmak túltermelésének, a média hatalmának és a fogyasztói társadalom konformizmusának analitikus lenyomata. Képeiben a hagyományos és digitális technikák, a materiális és immateriális kulturális kódok egymásba oldódnak, ezzel létrehozva egy sajátos, posztinternet-esztétikában fogant vizuális nyelvet. Művészete ironikusan a 21. század tájfestészeteként is értelmezhető, hiszen azt az illúziók és ideológiák alakította modern kori mítoszokon és elvágyódásokon alapuló szövetet ábrázolja, amiben élünk mindnyájan. Gresa képi gondolkodása a ready-made új formájaként is értelmezhető: digitális kollázsai olyan identitáskonfigurációkból építkeznek, amelyek a szimulált valóságban jönnek létre. A kortárs valóságunkból táplálkozó vizuális retorika nem öncélú, hanem a közös valóságunkra adott, sokszor ironikus válasz: „ezek vagytok ti, ezek vagyunk mi, ez vagyok én”. Képei esztétikája nem csupán a korszellem vizualitásának tüneteit rögzítik, hanem azok működését, társadalomformáló erejét is tematizálják. Bár festményei történeti referenciái gyakran az alkalmazott grafikára vagy plakátművészetre emlékeztetnek, valójában az újmédiaművészet, a posztinternet kultúra és a pop-art metszetében születnek. A digitális esztétika, a posztinternet vizualitás, a popkultúra ikonográfiája és a tervezőgrafika nyelve munkáiban egy ironikus és kritikai szűrőn keresztül egyesül.

A fiatal művész lényegi életművét 2021-től datálhatjuk, jellemző rá, hogy nem kifejezetten sorozatokban gondolkodik, hanem alkotói korszakai vannak. Pályájának fontos mérföldköve volt a Fake it till you make it című (2022) egyéni kiállításán debütáló és azokhoz kapcsolódó művei az Artkartell Projektspace-ben, ahol a pandémia alatt felerősödő médiaarroganciát és az álhírek (deep fake, fake news) térhódítását tematizálta.

Gresa művészeti evolúciója 2023-ban formabontó megoldásokhoz ér: alkotásai új formát öltenek, a hagyományos táblaképek helyett rétegelt lemezre dolgozik, CNC-vágást alkalmaz, és a síkfelületek helyett már-már szoborszerű, intermediális képtáblákat hoz létre, a digitális renderelés esztétikája immáron fizikai testet ölt. Az I live in your eyes (acb Attachment, 2023) című kiállításán bemutatott művek már a néző és kép közötti relációra fókuszálnak: a festmény nem csupán látvány, hanem viszony, amely csak a néző tekintetében aktiválódik. A művész itt már nemcsak képeket alkot, hanem vizuális kontextusokat, amelyek a posztinternet kultúra perceptuális paradoxonaira épülnek. Képei tudatosan túl szépek, túl szabályosak, túl ismerősek – a fogyasztás logikája szerint működnek, miközben épp ezt a logikát kérdőjelezik meg.