Fast Lane to Happiness

Dóra Ádám Fast Lane to Happiness című egyéni kiállítása legújabb festményeit mutatja be, amelyeken a divat, a gasztronómia, a design és a turizmus területeiről kiragadott tárgyak és tájak ábrázolását láthatjuk. Dóra Ádám festményeinek központi motívuma a nyugati társadalmak fogyasztói magatartása iránti érdeklődése. Groteszk, komikus jellegű figuralista képeit élvezettel telve alakítja a forma és a szín segítségével túlzó kifejezésekké. Az absztrakt festészeti hagyományokkal foglalkozó fiatal alkotóra a fauvizmus művészettörténeti irányzata, a német expresszionizmus hagyománya, vagy olyan kortárs festők, mint André Butzer vagy Albert Oehlen hatottak. Képi világát erős színek, lendületes ecsetkezelés, nyugtalanító gesztusok, durván megrajzolt, elnagyolt figurák, merész árnyalatok jellemzik.

Dóra Ádám a fogyasztás identitásképző szerepét, a kapitalista gazdasági rendszerekben élő emberek materialista, reflexszerű életmódjának szimbólumait helyezi festészete középpontjába. Képei tükörként utalnak vissza hétköznapi működésünkre, a minket körülvevő világ mechanizmusaira, a különböző városi kondíciókra, nagyobb kulturális, társadalmi, gazdasági, politikai összefüggésekre. A hétköznapi tárgyaink kontextusból való kiragadásával, a populáris kultúra jelenségeire reflektálva azokat a képzőművészet szintjére emeli. Mindezt klasszikus festészeti problémákkal, de játékos képi világgal, elnagyolt, laza, absztraháló stílussal teszi. A mindenki által megfogható tartalmakon keresztül egy szélesebb közönséghez hozza közelebb a kortárs festészetet.

A fiatalok nagy részének értékszemléletében az individualizmus és materializmus áll az első helyen. Az, hogy mit viselünk, hogyan viseljük, mit vagy hol eszünk, vagy, hogy milyen tárgyakkal vesszük körbe magunkat az identitásunk része, a külvilággal való kommunikációnk eszköze. Napjainkban egyre inkább ezen értékek mentén határozzuk meg önmagunkat és környezetünket. Szerencsére most már a túlfogyasztás ellen is fel-fel szólal a fiatalabb generáció, realizálva e fogyasztói magatartás fenntarthatatlan gyakorlatát, amely felelős a bolygónak okozott jelentős károkért.

Dóra Ádám korábbi festményciklusában – amely 2020 és 2023 között uralta festészetét, és amellyel berobbant a magyar képzőművészeti köztudatba -, a változatos szín és formavilágú sneaker kultúrára reflektált, amely radikális paradigmaváltáson esett át azóta, hogy az 1860-as évek Angliájában először feltalálták őket a krikettet és teniszt játszó felső tízezer számára. Kulturális fenomenonná a 70-es években tette a kosárlabda, a hip-hop és a breaktánc: Michael Jordan és a Nike Air közös szárnyalása, és a Run DMC Adidasra felfűzött stílusa. A két történet hatására a cipő mára több lett, mint praktikus szükséglet; az önkifejezés erőteljes formája, amely sokat elárul személyiségünkről és életmódunkról. Napjainkban a különböző termékek/modellek körüli hype-ok, marketingfogások hatására egyenesen szent grálként tekintünk a közönséges termékekre. 

Az Apollo Gallery-ben bemutatásra kerülő legutóbbi kép ciklusaiban, a gyorsételek témáit dolgozza fel. A hamburgerek, sült krumplik, pizza szeletek absztraháló, de csendéletszerű ábrázolásával – ahogy a művészet más korszakaiban is -, az adott kor étkezési és fogyasztási szokásairól ad jól értelmezhető információkat a művész.  A kétezres években a Super Size Me, vagy a Fast Food Nation című korszakalkotó filmek pionírok voltak abban, hogy felhívják a társadalom figyelmét a gyorsétterem-ipar vállalati befolyására, amely saját profitja és haszna érdekében ösztönzi a rossz táplálkozást, ezzel egyúttal széles vitát kiváltva a közétkeztetési szokásokról és felhívva a figyelmet a tudatos táplálkozás fontosságára. 

De ugyancsak ezen a kiállításon debütálnak az utazás és a turizmus gondolata körében fogant, bőröndöket, napszemüvegeket, homokos tengerpartokat ábrázoló festményei, amelyekkel a nyugati társadalom reflektálatlan kultúrafogyasztásának egy aspektusára világít rá a művészet eszközeivel.  Dóra Ádám művei tiszta, de szatirikus esztétikával a populáris kultúra szimbólumain keresztül a fogyasztói társadalomról szóló diskurzusba kapcsolódnak be, a kétezerhúszas évek korszakát képviselve képeinek ikonográfiájával. 

SÁRVÁRI Zita

KIÁLLÍTOTT ALKOTÁSOK